Klónozásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során az eredeti példányból egy azzal megegyező másolatot hozunk létre. Biológiai értelemben klón az a szervezetet, mely genetikailag azonos egy másik élőlénnyel. A klónozó laboratóriumokban elvégzett munkáknak két nagy típusát lehet megkülönböztetni: egy szervezet vagy egy gén klónozását.
Egy szervezet klónozása esetén a már meglévő egyed segítségével, annak genetikai információjával megegyező új organizmust hozunk létre. Ezt a folyamatot az úgynevezett szomatikus sejtmag transzferrel (SCNT) lehet létrehozni, mely során a sejtmagot eltávolítják a petesejtből, majd egy olyan szervezetből származtatott sejtmaggal helyettesítjük, melyet klónozni szerettünk volna. Mivel a sejtmag tartalmazza (majdnem) az összes genetikai információt mely elengedetlen az élethez, az idegen sejtmaggal megegyező genetikai információjú egyeddé fejlődhet a fogadó petesejt. Dolly-t, az első klónozott emlőst szintén így hozták létre, pontosabban megfogalmazva az anyja tőgyéből származó sejt segítségével.
Egy gén klónozásáról akkor beszélhetünk, amikor azt az egyik szervezetből való eltávolítása után beillesztjük egy másik organizmusba, ahol a működését tanulmányozzuk. Egy gén klónozása sok esetben egyet jelent a géntechnológia azon folyamatával, amely során egy fenotípust (fizikai adottság, tulajdonság) meghatározó gént ültetnek az egyik szervezetből a másikba.