Az aranymetszés szabálya szerint, ha egy vonalat elosztunk egy hosszabb (a) és egy rövidebb (b) szakaszra, akkor (a+b)/a egyenlő a/b. (Két rész (a és b, a>b) az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz, ha az egész (a+b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a), ahogy a nagyobbik rész (a) a kisebbik részhez (b))
Az aranymetszést a görög phi (?) betűvel jelölik, hozzávetőleges értéke 1,618… Úgy határozták meg, és ez különösen érdekessé teszi, hogy ?= 1+1/?. Továbbá úgy gondolják, hogy az aranymetszés kapcsolódik a Fibonacci számsorhoz is: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21,... A Fibonacci számsor minden száma az előző két szám összege (például 21=8+13). Ha a számsor utolsó számát elosztjuk az előzővel, akkor közelítőleg a ? értéket kapjuk (például: 21/13=1,61…).
A művészetekben és az építészetben úgy tartják, hogy egy téglalap 1 és ? élekkel esztétikus alakú (tetszetős a szemnek). Az aranymetszésre a természetben sok példát lehet találni, felfedezhető például a spirál alakú kagylókban, a napraforgókban, a tobozokban, a spirális galaxisokban vagy a hurrikánokban.